Mike Tyson

 

 

 

Ki is valójában Mike Tyson? Vagy ahogy emlegetni szokták: Iron Mike. Aki 1986 -től 1990-ig 4 éven át egyedül ült a négy világszervezet (WBC, WBA, WBO és IBF) nehézsúlyú trónján. Akinek 61 mérkőzéséből 56 győzelem ebből 55 kiütéssel végződött, és sohasem szenvedett pontozásos vereséget senkitől. Akinek a mérkőzésein mindig telt ház van, aki Muhamad Ali után meghozta a szenvedélyt a nehézsúlyba. Akit többször eltiltottak (egyszer végleg, de aztán megváltoztatták az ítéletet), akinek a mérkőzésein nem alszanak el a nézők, akit sokan egy huszadik századi gladiátornak tartanak, Muhammad Ali utolsó legyőzője... Ki is Mike Tyson valójában ? Erre a kérdésre keressük a választ.

 

  

A kezdet:

 

   

Mike Geraldine Tyson Brooklyn városában azon belül Betford Stuyyesant negyedében született 1967, Június 30. Apja Jimmy Kirkpatrick és anyja Lorna Tyson nem voltak megesküdve ezért a kis Tyson az édesanyja nevét kapta meg. Jimmy Kirkpatrick egy nagydarab, izmos ember volt, aki kétkezű munkával kereste mindennapi kenyerét. Mike Tyson tőle örökölte természet adta erejét. Miket édesapja két éves korában elhagyta. Ezért ennek következtében Mike édesanyjának a jóval veszélyesebb és szegényebb Brosvillba kellett költöznie gyermekeivel együtt. Édesanyja tehát egyedül nevelte őt, bátyját és nővérét. Mivel Mike bátyja jóval idősebb volt, ezért ideje nagy részét a kis Mike édesanyjával és nővérével Denissel töltötte. Kiskorában állandó céltáblája volt a nála nagyobb fiuknak akik kis tündérfiúnak csúfolták. Mivel Mike édesanyja és nővére szeretetre méltó jó emberek voltak ezért akkoriban Mikeből mindenféle erőszakos hajlam hiányzott. Inkább nyájas volt és kedves. Édesanyja utálta az erőszakot. A helybéli vagányok puhánynak csúfolták őt és rendre elvették a zsebpénzét is.  A hangja is inkább csendes volt és gyermekként kerülte az erőszakot is. A kis Mike magányos gyermek volt, és ideje legtöbb részét a helybéli galambokkal töltötte. De egy alkalommal egyszer az egyik környékbéli csibész kitekerte az egyik galambjának a nyakát és letépte a fejét. Erre Mike úgy bedühödött, hogy tiszta erőből neki esett a kölyöknek, és laposra verte. E küzdelem alatt szembesült Mike testi erejének fölényével (Jóval erősebb volt, mint a korabeli srácok). Ez az eset után már senki nem merte őt puhánynak nevezni, sőt egyre zordabb alakokkal kezdett el járkálni, akik unalmas napjaikat különböző bűncselekmények elkövetésével tették izgalmasabbá. Tyson élvezte ezeket a balhékat pedig édesanyja többször is nem tetszésének adott hangot a különféle gaztettekkel kapcsolatban. Tysonnak a rendőrséggel tizenkét éves korában gyűlt meg a baja először. Tizenhárom éves korára pedig valóságos bűnlajstrommal rendelkezett már, és a környékbeli rendőrök ismerték, mint a rossz pénzt. Egy ilyen balhé után a New York-i Tyron javítóintézetben kötött ki.
Itt ismerkedett meg Bobby Stewarttal (az egyik őrrel), aki korábban profi ökölvívó volt. Stewart elkezdte ökölvívásra tanítani a srácot, majd mivel úgy gondolta, hogy tehetséges és a korához képest nagyon erős, egy alkalommal elvitte Mike-ot, hogy bemutassa Cus D'Amatonak az egykori nehézsúlyú bajnokok Floyd Petterson és Muhammad Ali volt edzőjének. Tyson élete ezzel 180 fokos fordulatot vett.

D Amato fiatal tehetséges ökölvívókkal foglalkozott miután Floyd Pattersonból az addigi legfiatalabb nehézsúlyú világbajnokot faragta. Cus D Amato még Floyd Patterson bukása után, mikor mélyponton volt egyik barátjának az ideális nehézsúlyú világbajnokról beszélt, amilyennek ő megálmodta: Közepes magasság, villámgyors lábak, gyors kezek és acélos áll. Mindenre elszánt fogékony és buzgó tanítvány. D Amato leírása ráillett Tysonra, pedig mikor ezt megálmodta még Mike meg sem született. Mikor D'Amato először meglátta Tysont a catskilli rendőrkapitányságon, ahol Stewart bemutatta neki, azt mondta: "Íme, egy nehézsúlyú világbajnok. Ha Ő akarja, akkor az lehet belőle, csak rajta múlik." D'Amato konkrét tervekkel kezdte el a fiatal Tyson felkészítését. Megálmodott magának egy bajnokot, és szerette volna létrehozni az alkotást. Tysont Floyd Pattersonnal ellentétben más módszerekkel edzette, mivel a fizikai paramétereik lényegesen eltértek. Mivel Tyson alacsonyabb volt az átlagos nehézsúlyúaknál, ezért D'Amato ezt a tulajdonságát akarta kiaknázni. A teóriája az emberi test életpontjaira és támadható felületeire alapozódott. A májra, a vesére, a szívre, a bordákra és természetesen az állra. Azt is vallotta, hogy egy harcosnak a veszélyek és a fájdalom azok, amikre szüksége van ahhoz, hogy igazán legyőzhetetlen bajnokká váljon. Cus D' Amato elmélete szerint a gyáva és a bátor ember között nincs különbség. Mindketten félnek. A különbség a két ember között mégis az, ahogyan az adott szituációban cselekszenek. Mindig szorult és veszélyes helyzetekbe hozta a tanítványát, hogy lássa, mire lesz képes. Miután nyomás alá kerül valaki, akkor derül ki, hogy mennyit is ér valójában. Ezek a gyakorlatok D'Amato hite szerint nagymértékben fejlesztették a jellemet, és növelték a küzdőképességet.

Cus D'Amato

Cus D Amato igazi megszállott volt. Boxba született és szinte az egész életében csak az ökölvívással foglalkozott. Fiatalabb korában maga is ökölvívó volt de egy komoly sérülés miatt felkellet hagynia a profi ökölvívással. Mivel álmai szertefoszlottak, hogy belőle valaha nagy világbajnok lesz, ezért elhatározta, hogy fiatal tehetségekkel fog foglalkozni, és minden idejét a boksznak szenteli.

 Pályafutása elején, mikor ökölvívást oktatott a manhattani Gramercy edzőteremben, D'Amato ott is lakott az edzőteremben. Egy hátsó kis szobában aludt, és az egész napi foglalatosságát a fiatal és idősebb srácok tréningezése tette ki. Mivel egész nap a tanítványokkal foglalkozott, ezért soha nem nősült meg. Cus D'Amatot a legtöbb ökölvívóval ellentétben hidegen hagyta a pénz. Soha egyetlen tanítványával sem kötött szerződést, és a sikerekből sem vette ki a részét. Mikor egy alkalommal az adóhivatallal nézeteltérése támadt (ekkor már túl volt a negyvenen), úgy határozott, hogy munkanélküliként fog élni, és Manhattanból Catskillbe költözött, Camille Edward házába. A catskilli edzések költségeit két bokszrajongó üzletember: James Jacobs és William Cayton fedezte. Az idősödő D'Amato úgy fogadta be az edzőtermébe a különböző balhés srácokat, miként egy öreg pap az eltévedt bárányokat. A keze alatt sok kábítószer és drog hatása alatt álló srácból lett értékes és a társadalom számára később hasznos polgár. Nem egy szimpla bokszedző volt csupán. Úgy vélte, hogy a tanítványokkal a ringen kívül is foglalkozni kell. Sőt, a legtöbb srác mint valami kollégiumban, ott is lakott a catskilli házban, mint egy bentlakásos sportkollégiumban. Együtt jártak az edzésekre, és voltak közös programok – fagyizások séták -, ahová az egész csapat együtt ment. Egyfajta ökölvívóképző volt ez. A mester és tanítvány kapcsolata túlmutatott az edzések alatti munkán. A legtöbb srácot Cus saját fiaként kezelte, és ennek szellemében is foglalkozott velük. D'Amato elmélete szerint egy bokszolót "fel kell építeni", mint egy házat. Nem elég megtanítani az ütéseket és jó erőnlétet adni nekik. A lelküket és a személyiségüket is állandóan fejleszteni kell. Mikor D'Amato először látta öklözni Tysont, az esti vacsoránál egyszerűen bejelentette : "Ebből a srácból nehézsúlyú világbajnok lesz". Nem volt egy szószátyár figura, és a viccelődés sem volt erős oldala, így a többiek nagyon meglepődtek, hogy pusztán egyetlen alkalom után ilyen kijelentéssel állt elő az öreg.
D'Amato igen hosszú időt töltött ökölvívó edzőként, ezért nagyon jó módszerei voltak a különböző képességek kifejlesztésére. A kezdetekben minden tanítványával megtanította a helyes védekezést. Tysont pl. kisebb és gyorsabb ellenfelekkel küzdette nagyon sokszor úgy, hogy nem üthetett vissza, csak a védekezésre koncentrálhatott. Az öreg mester nagy hangsúlyt fordított a védekezésre. Elmélete szerint az a legjobb, ha az ellenfél el sem talál, abból nem lehet baj. A védekezés után természetesen a támadást is megtanította a srácoknak. A kiütési pontokat (máj, vese, bordák, állcsúcs, szívgödör) kellett támadni a tanulóknak egy külön erre a célra kifejlesztett bábun. A védekezés és támadás mellett nem feledkezett meg a pszichikális felkészítésről sem. A fiatal Tysont nem hivatalos versenyekre is elhordta, ahol az emberek pénzben fogadtak a fiatal kölykökre, és füstös italszagú kocsmákban kellett verekedniük a fiataloknak. Tyson eleinte nagyon be volt gyulladva ezeken a versenyeken, mivel sokszor jóval erősebb és nagyobb fiúkkal is össze kellett akaszkodnia. Ezek a csaták megalapozták a későbbi karrierjét. Ezért tudott később szinte halálosan nyugodt maradni egy-egy komolyabb mérkőzés alkalmával. Tyson nagyon szorgalmas tanuló volt. Naponta általában két edzés volt, és utána bokszfilmeket néztek - Jim Jacobsnak volt egy ötezer filmből álló gyűjteménye -, majd a boksz érzelmi oldaláról beszélgettek D Amatoval órákon át. Mikor épp nem beszélgettek, akkor Mike a bokszról szóló könyvek közül olvasott egyet, egy kisebbfajta könyvtárral rendelkezett az öreg mester.

Amatőrként Olimpiai bajnok is volt, és számos nemzetközi versenyt megnyert. Legtöbb ellenfele már az első menetet sem bírta ki. Amatőrben többek között olyan ellenfeleket vert meg mint Lennox Lewis 

  Az olimpiai selejtezőben Henry Tillman ellen egy nagyon gyanús mérkőzésen pontozással kikapott, így az olimpiai torna selejtezőjének döntőjébe nem jutott be, De  Henry Tillman ellenfele lesérült és ezért Mike részt vehetett a döntőben, ahol megint kikapott pontozással Tillmantól egy nagyon vitatott meccsen. Cus igazságtalannak tartotta az ítéletet. Csúnya vitába keveredett a bírókkal és a szervezőkkel, de végül is az olimpiai részvételt a tehetséges Tyson nyerte meg. Az Olimpián pedig tarolt és a döntőben mindenidők leggyorsabb kiütéses győzelmét aratta. Ekkor abbahagyták az amatőr versenyzést, és elkezdtek profi mérkőzéseket szervezni Tyson számára. Ezeket a meccseket Jacobsék filmre vették, és mikor már túl volt Tyson a tizedik győzelmén, egy összeállítást elküldtek néhány bokszújságnak és az ABC tévétársaságnak. Tyson rekordja félelmetes volt: az első 10 mérkőzéséből 10 kiütés, 8 az első menetben. Hét alkalommal az ellenfelei egy rövid időre el is veszítették az eszméletüket. Ezután a TV-társasággal kötött szerződés alapján Tyson egy mérkőzéssorozaton vett részt. Négy hónap alatt tíz mérkőzést vívott, melyeket le is adta a tévé. Mind a tíz alkalommal kiütéssel nyert, ezzel egy csapásra az érdeklődés középpontjába került. A teljesítménye olyan kiegyensúlyozott és lenyűgöző volt, hogy az emberek felkapták a fejüket. Ráadásul akkoriban még csak épphogy elmúlt 18 éves. Általában ellenfeleit nemcsak egyszerűen kiütötte, hanem leütötte. Brutálisan megsemmisítette azokat, akik ringbe szálltak ellene. Az embereket megérintette a fiatal fiú szenvedélye. A régi idők gladiátoraira emlékeztetett, ahogyan az egyszerű fekete gatyájában és cipőjében az izmoktól duzzadó testalkatával megjelent a ringben. Ahogy ott körözött ellenfele körül, olyan volt, mint egy ragadozó, aki épp lecsapni készül a zsákmányra. Tysonnak ezután volt néhány gyengébb KO  - s győzelme Tillis, majd Mitch Green ellen, de itt inkább arról volt szó, hogy ellenfelei a lefogást és a távoltartás taktikáját választva a túlélésre játszottak ahelyett, hogy komolyabban próbára tették volna Tysont.

 

 

A vitathatatlan világbajnok

Mivel Tyson sorra ütötte ki ellenfeleit, a HBO – val sikerült egy szerződést kötniük egy több mérkőzésre álló sorozatra. Az első ellenfele Trevor Berbick volt, az akkori WBC nehézsúlyú világbajnok. Berbick már az első menetben bekapott pár akkora ütést, hogy a köteleknek esett és kétségbe esetten próbálta lefogni ellenfelét. A menet végén még a nyelvét öltötte Tysonta akit ez láthatóan kicsit sem hatott meg – azonban a második menetben eljött Berbick számára a vég. Egy kombináció után nem bírt egyszerűen felállni ide – oda dülöngélt a ringben mint aki berúgott és nem tudja merre van a fent és a lent.

Sajnos idő közben elhunyt Cus D Amato így nem érhette meg életművének beteljesülését. Mike Tyson 19 évesen mindenidők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnoka lett, megelőzve Floyd Patterson korábbi rekordját, aki 20 évesen nyerte el ugyan ezt a címet. Tyson miután elnyerte a WBC övet begyűjtötte a WBA és IBF övet is két csúnya meccsen Jimmy Csonttörő Smith és Tony Tucker ellen. Tyson ellenfelei inkább a túlélésre bokszoltak mintsem nyerni akartak volna, ezért mind a két mérkőzés elég csúnyára sikeredett. Rengeteg dulakodás, fogás, és kevés értékelhető találat fémjelezte a találkozókat. Miután Tyson begyűjtötte az összes komolyabb szervezet övét (megszerezte a WBO övet is), ő lett hosszú idő után az első undisputed, azaz vitathatatlan bajnok a nehézsúlyban.

 

Mélypont

Miután világbajnok lett, a sztárság, és minden, ami ezzel együtt jár, hirtelen zuhant Tyson ölébe. Nem volt még erre felkészülve. Hirtelen rengeteg pénze lett, és ezzel együtt rengeteg "új barátja". És a nőismerősei száma is megnőtt, miután ennyire ismert személlyé vált. D'Amato halála után nem talált új mesterre, egy olyan emberre, akit szeretett és tisztelt volna. Volt egy viharos házassága is az ismert színésznővel, Robin Givensszel, de az igazi boldogságot, a nyugalmat és a rendezett családi körülményeket ez a kapcsolat nem hozta meg Tysonnak. Épp ellenkezőleg az összes addigi barátjával megszakadt a kapcsolata, és csupa ismeretlen ember vette hirtelen körül. Felesége és anyósa teljesen befolyásuk alatt tartották Tysont, aki egy alkalommal még az öngyilkossággal is megpróbálkozott (BMW-jükkel szándékosan nekihajtott egy fának). Magánéleti problémái közepette és komoly edző hiányában készült fel a James Buster Douglas elleni mérkőzésre. Douglast senki nem tartotta esélyesnek, így Tyson nem vitte túlzásba az edzéseket. Ez és a magánéleti problémái meg is tették a magukét. Douglas a 10. menetben az addigra teljesen elfáradt Tysont leütötte, aki a 10 számolásáig nem tudott felállni, és ezzel elveszítette világbajnoki címét. A mérkőzésen Tyson az első menetekben be akarta fejezni a meccset, ezért a védekezésre nem figyelve csak támadott. Rengeteg ütése célt tévesztett, és sok ütést is kapott. A rettentő rossz teljesítménye ellenére a 8.-ik menetben leütötte Douglast, akit a bíró rossz számolása és a gong mentett csak meg a kiütéstől. Azonban a 9. menetben kipihenve magát a 10.-ben már Douglasnál volt a kondicionális előny, így a holtfáradt Tysont a 10. menetben kiütötte. Ezzel vége lett egy vitathatatlan bajnok győzelmi sorozatának. Eközben már Don Kinggel volt szerződése. A vereség után néhány felhozó mérkőzést vívott, majd szerette volna Douglastól visszanyerni a címet, azonban közben Douglast Evander Holyfield kiütéssel legyőzte, így a cím is az övé lett. Szeretett volna kiállni Holyfield ellen, de sérülése miatt nem jött össze a találkozó. 1991 augusztusában részt vett a "Miss Fekete Amerika" választáson, és az egyik "hölgyet" felvitte a szobájába, aki feljelentette nemi erőszakért. 1992 február 10-én 6 évi szabadságvesztésre ítélték. Hogy valójában történt-e erőszak, azt sohasem tudjuk meg. Egy ügyvédi műhiba miatt azonban Tyson börtönbe került. 1995 március 25-én szabadult, Don King a saját limuzinjával hozta "haza", majd aláíratott vele egy 250 millió dolláros szerződést, ami Don King rendezési jogára és persze "menedzseri munkájára is" kiterjedt

 

A visszatérés

Tyson néhány felhozó meccs után 1996. március 16-án egy látványos kiütéssel Frank Brunotól elnyerte a WBC címét. Eltökélt célja lett újból egyesíteni a címeket. Lennox Lewis volt ekkor az első számú kihívó a WBC-nél, így vele kellett volna megmérkőznie. Ám Tyson inkább egy címegyesítő meccset akart, mert a Lennox vs Tyson meccsre nem volt olyan nagy az érdeklődés Amerikában, mint egy esetleges címegyesítő meccsre. 1996. szeptember 7-én Bruce Seldon (KO az1 menetben) legyőzésével a WBA és IBF bajnoki öve is meglett. Így Lennox Lewis helyett a WBA első számú kihívójával, Evander Halyfielddel kellett megmérkőznie. Ám Holyfield elleni első meccsüket egy meggondolatlan szabálytalanság (fülharapás) után elveszítette. Nagy volt a vízhang és Tysont eltiltották. Ám Tyson bejelentette, hogy visszavágót szeretne és az engedélyét is visszakapta. A visszavágó létrejött 1997, 06 28. – án. A meccset egy szép KO – val Tyson nyerte ezzel visszaszerezve a világbajnoki öveit és ismételten vitathatatlan világbajnok lett.   

A 2000s években:

A pihenés alatt újra megházasodott (időközben gyermekei is születtek új feleségétől) Dr. Monika Turnert vette el feleségül. 1997 – ben jogosítvány nélkül motorozott és közúti balesetet okozott, így újabb négyhónapos börtönre ítélte a bíróság, de címeit nem vették el (Mivel azt akkor veszik el ha az aktuális bajnok egy éven belül nem fogad el kihívást). A börtön után 1999 Januárjában Francois Bothát ütötte ki az 5. menetben, majd Orlin Norris ellen volt egy vitát kavaró mérkőzése ugyanez év októberében. Az első menet végén a gong szó után megütötte Norrist, aki összeesett, de a saját lábán hagyta el a ringet. Ám a második menetre nem jött ki, mivel állítólag megsérült a bokája az esésnél. Mindenesetre eredmény született, és megint győzött Tyson.

2000. január elején Angliában 2 menet alatt kiütötte az angol nehézsúlyú bajnokot, Julius Francist. Júniusban Vitali Klitschko ellen újabb érdekes mérkőzést vívott: egy megrendítő erejű ütés után a bíró le akarta állítani a meccset, hogy számolhasson Klitschko-ra, ám Tyson nem állt le, és tovább ütötte Klitschko-t. A bíró azonban ahelyett, hogy leléptette volna, felemelte Tyson kezét, és győztest hirdetett. A nézők és Klitschko is értetlenül álltak az eset előtt. Újabb bírói hiba történt.

Októberben megmérkőzött Andrew Golotával, de Golota a második menet után nem volt hajlandó tovább bokszolni, és feladta a mérkőzést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az első menet végén Golota kapott egy iszonyú erejű ütést, amitől elterült, de végül felállt, és nem kellett kiszámolni. Később arra hivatkozott, hogy ennél az ütésnél megsérült az arca, ezért nem tudta folytatni a mérkőzést. Tyson egy évvel később egy tiszta kiütéssel nyert Brian Nielsen ellen majd jöttek a Lennox Lewis elleni meccsei. Először 2002, 06 08. – án csaptak össze ezt a mecset kiütéssel Lennox Lewis nyerte aki ezzel vitathatatlan világbajnok lett. De ismerjük Tysont ezt nem hagyta annyiba és kért egy visszavágót ami nagy egyezkedések  után 2003, 02 22. létrejött. A meccsen Tyson jobb volt mint előzőleg és KO val diadalmaskodott. Így ismét világbajnok lett pályafutása során már negyedszer. Ám ekkor kihívta őt a súlycsoportok királya Roy Jones Junior. De ebbe a meccsbe sem a WBA sem az IBF  nem egyezett bele. Tyson viszont nem bírta elviselni Roy Jones nyilatkozatait ezért elfogadta a kihívást és ezzel el is vették tőle az öveit… A Jones elleni meccset simábban bokszolta le mint azt bárki hitte volna. Egy szép KO győzelmet aratott. Majd egy kis időre visszavonult. De majdhogynem egy év elteltével visszatért a Brit Danny Williams ellen. De a meccs nem sikerült neki valami jól és ennek vereség lett a vége ami megint majdhogynem egy év kihagyásra kötelezte. De a 2005 – ös évben visszatért és kihívta Kevin McBridet. A McBride elleni meccse jó volt és vezetett pontozással de szerencsétlenségére eltört a térde és ezért kiütéses veresége szenvedett. Ekkor azt mondta talán végleg visszavonul. És ez így is tűnt de aztán majdnem három év kihagyás után visszatért a szorítóba Clifford Ettienne ellen akit kiütött… Majd jött élete utolsó meccse Corrie Sanders ellen. Ez a meccs azért volt érdekes mert két ex világbajnok csapott össze. A világbajnokok csatáját végül Tyson nyerte KO – val A 4. menetben

Oldal: Mike Tyson pályafutása
Mike Tyson a KO király - © 2008 - 2024 - miketyson.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat